Magyarországon ma már nem titok: a kormányzás központja egyetlen ember, Orbán Viktor kezében összpontosul.
Bár papíron miniszterek, államtitkárok és különböző kormányzati szereplők működtetik az államot, a valóságban minden lényeges döntés a miniszterelnök akaratából születik, a többiek pedig csupán végrehajtói szerepben maradnak. Ez nem új jelenség, viszont egyre látványosabb, és egyre több bizonyítéka bukkan fel.
Egy friss példa erre a Rónai Egon által vezetett Mérleg című YouTube-műsor, ahol Orbán Viktor saját szavaival erősítette meg, hogy a döntéshozatal nála összpontosul. Többször is „úgy beszélt magáról, mint aki egymaga kormányozza az országot”. Amikor például azt mondta: „2010-ben kormányra kerültem”, majd észbe kapva gyorsan helyesbített: „2010-ben, amikor a Fidesz kormányra került”. A mondat akaratlan elszólásként is értékelhető és annál sokkal többet árul el, mint amit a miniszterelnök valószínűleg szeretett volna.
Miért gond, ha egyetlen ember kezében összpontosul a hatalom?
1. Nincs érdemi fék vagy ellensúly
Egy demokratikus államban a hatalmi ágak és intézmények feladata, hogy kontrollálják egymást. Ha azonban a kormányfő kezében összpontosul minden döntés, akkor a fékek és ellensúlyok gyakorlatilag megszűnnek. A miniszterek, parlamenti képviselők és kormánypárti intézmények nem kritikát fogalmaznak meg, hanem végrehajtják az utasításokat.
2. A szakértelem háttérbe szorul
A valós szakpolitikai viták már rég eltűntek a magyar kormányzásból. Ha minden döntés a miniszterelnöknél csapódik le, akkor nem a hozzáértő miniszterek érvelései és elemzései számítanak, hanem az, hogy mit gondol az ország első embere. Ez a fajta központosítás hosszú távon bénítja az oktatás, az egészségügy vagy éppen a gazdaság szakmai fejlődését.
3. A hibák gyorsabban, nagyobbat ütnek
Ha egyetlen ember dönt, akkor minden hiba az ő hibája és minden hiba sokkal nagyobbat is tud rombolni. Az elmúlt évek és válságok megmutatták, hogy a központosított rendszerek rugalmatlanok: lassabban reagálnak, hajlamosak ragaszkodni a rossz döntésekhez, és nincs belső korrekciós mechanizmus.
4. A miniszterek „dekorációvá” válnak
A magyar kormányzati rendszerben mára gyakran az látszik, hogy a miniszterek szerepe inkább kommunikációs, mint valódi irányítói feladat. A döntések Orbán kezébe kerülnek, a miniszterek pedig „megjátsszák”, mintha saját területüket vezetnék. Ez nemcsak torz működést eredményez, hanem azt is, hogy a felelősség nem oszlik meg mindenki a miniszterelnökre vár.
5. A társadalom is kiszolgáltatottabbá válik
Ha a hatalom ennyire személyfüggő, az ország stabilitása is egyetlen személy állapotától, belátásától, politikai érdekeitől függ. Egy modern demokráciában ennél sokkal több kellene ahhoz, hogy egy nemzet sorsa hosszú távon kiszámítható legyen.
Orbán elszólása nem véletlen, hanem rendszerleírás
A Mérleg interjúban elhangzott nyelvbotlás „kormányra kerültem” valójában tökéletesen tükrözi a magyar politikai rendszer mai működését. A miniszterelnök nem csupán vezetője a kormánynak: ő maga a rendszer, amelyet a követői működtetnek.
Ez azonban nem erősség, hanem veszély. Egy ország irányítása nem lehet egyetlen ember magánügye. Nem lehet egyetlen ember véleményének és politikai érdekeinek alárendelve. A demokrácia arról szólna, hogy a döntéseket sokan hozzák, átláthatóan, szakmai viták alapján nem pedig arról, hogy a miniszterelnök „helyesbíti” a többes számot, mert annyira megszokta az egyes szám első személyt.
0 Megjegyzések