A forint gyengülésének újabb hulláma közeledik – legalábbis a nemzetközi elemzők szerint.
A Reuters friss közép-európai felmérése arra figyelmeztet: a magyar fizetőeszköz újra megszenvedheti a dollár erősödését, és könnyen 405 forint fölé is mehet az euró árfolyama a következő hónapokban.
A helyzet azért pikáns, mert közben a kormány újabb gazdasági sikertörténetként meséli el a júliusi 4,3 százalékos inflációs adatot, miközben a forint reálértéke folyamatosan csökken. A belső fogyasztás gyenge, a lakosság reálbére stagnál, a hitelezés lényegében megállt, és a befektetők – ha nem EU-s pénzmosásról van szó – továbbra is bizalmatlanok a magyar gazdaságpolitika iránt.
A magyar kormány mégis képes naponta másik pozitív narratívát közvetíteni. Ma az OtthonStart-program, holnap a 500 ezer forintos bruttó átlagbér, holnapután a családpolitikai világsiker. A gond csak az, hogy a kormányzati sikerpropaganda nem váltja ki a közérzetet: a boltokban nem az optimizmus kerül többe, hanem a tej, a hús meg a zsemle.
A Reuters által megkérdezett közgazdászok szerint a régióban a forint lesz az egyik legsebezhetőbb deviza, különösen akkor, ha a kormány politikai konfliktusai (EU-val, NATO-val, saját szövetségeseivel) tovább gyengítik az ország nemzetközi megítélését. A kormány ennek ellenére továbbra is a jegybankot tolja előre, miközben a költségvetés állapota finoman szólva is ingatag: a hiány nő, a gazdasági növekedés csökken, és a befektetők legfeljebb kínos mosollyal idézik vissza a „magyar modell” sikerét.
A forint árfolyamának gyengülése nem csak számháború: drágul az import, nő a vállalkozások költsége, csökken a reáljövedelem, és újra felerősödhet az inflációs spirál. Ha a forint elindul lefelé, a kormány hiába ragaszt újabb szalagot a pénztárcákra – a lakosság érzékelni fogja.
0 Megjegyzések