O1G

Ezt is megéltük: Lázárt sarokba szorították

Lázár János és a Pride: amikor a politikai retorika családi szereplőkkel operál

Lázár János építési és közlekedési miniszter legutóbbi nyilatkozatai és videós szereplései ismét reflektorfénybe helyezték a magyar politikai kommunikáció sajátosságait. A miniszter a Pride rendezvények kapcsán tett kijelentései, valamint fia bevonása a nyilvános diskurzusba számos kérdést vetnek fel a politikai felelősségvállalás és a közéleti szereplők magánéletének határvonalairól.

A politikai kommunikáció és a család szerepe

Lázár János egy Facebook-videóban fiával együtt szerepelve beszélt a Pride rendezvények betiltásáról. A videóban fia kijelenti: "Apa, mi többször nem megyünk a Puskás Arénába, se a Kincsem Parkba, hogy ha ott lesz az idei Pride. Nem úgy volt, hogy végre betiltjátok?" Lázár erre válaszolva megerősítette, hogy a kormány meghozta azokat a jogszabályokat, amelyek szükségesek a Pride rendezvények betiltásához, és reméli, hogy a hatóságok alkalmazni is fogják ezeket. (telex.hu, blikk.hu, 24.hu)

A politikai kommunikációban a családtagok bevonása nem újkeletű jelenség, azonban kérdéses, hogy mennyire etikus a gyerekek szerepeltetése politikai üzenetek közvetítésében. A gyermekek véleményeinek felhasználása a politikai diskurzusban manipulációs eszközként is értelmezhető, amely alááshatja a politikai üzenetek hitelességét és a közéleti vita színvonalát.

A Pride rendezvények és a politikai álláspontok

Lázár János a Pride rendezvényekkel kapcsolatban zéró toleranciát hirdetett, kijelentve, hogy "nem lesz Pride az Andrássyn, nem lesz Pride a Puskásban, és remélem, a lovak érdekében nem lesz a Pride a Kincsem Parkban sem". Ezzel szemben más kormánytagok, mint Tuzson Bence igazságügyi miniszter, a Kincsem Parkot javasolták alternatív helyszínként a Pride számára. (24.hu, okoshir.hu)

A kormányzati kommunikációban tapasztalható ellentmondások a Pride rendezvényekkel kapcsolatban bizonytalanságot keltenek a közvéleményben, és kérdéseket vetnek fel a jogalkotás és jogalkalmazás következetességéről.

A politikai retorika és a társadalmi felelősség

Lázár János kijelentései, amelyek szerint "ne csináljunk magunkból hülyét azzal, hogy hoztunk egy törvényt, és nem hajtjuk végre", arra utalnak, hogy a politikai döntéshozók elkötelezettek a meghozott törvények végrehajtása mellett. Azonban a politikai retorikában alkalmazott kifejezések és a gyerekek bevonása a politikai diskurzusba kérdéseket vetnek fel a politikai felelősségvállalás és a közéleti kommunikáció etikájáról.(telex.hu)

A politikai vezetőknek felelősségük van abban, hogy a közéleti kommunikáció során tiszteletben tartsák a társadalmi normákat és értékeket, valamint hogy kerüljék a megosztó és polarizáló retorikát, amely alááshatja a társadalmi kohéziót és a demokratikus diskurzust.



„Ne mávozzál, távozzál!” – Magyar Péter újabb kemény üzenetet küldött Lázár Jánosnak

 A legkeményebb reakciót ezúttal is Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője fogalmazta meg, aki szerint Lázár „elérte eddigi személyes mélypontját”.

Magyar közösségi oldalán közzétett nyilatkozatában élesen bírálta a minisztert, amiért az „pökhendi, kivagyi, fenyegető módon” beszélt újságírókról, és „fasisztának nevezett komplett szerkesztőségeket”. Úgy fogalmazott: „Pont ő, akinek a megnyilvánulásai egyre inkább hasonlítanak a 30-as, 40-es évek gyűlöletbeszédéhez.”

A Tisza Párt elnöke szerint miközben a MÁV ismét a szétesés határán áll, a közlekedési miniszter „hazudozik, gyűlöletet kelt és fenyeget”. A legsúlyosabb mondat talán ez volt:

Lázár János egy személyben megtestesíti azt a Fideszt, amitől a jóérzésű magyarok napról napra nagyobb távolságot szeretnének tartani.

Magyar Péter a szövegét egy erős, ironikus lezárással fejezte be:
Ne mávozzál, távozzál!

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések