Lázár János építési és közlekedési miniszter egy sajtótájékoztatón különös példával illette az uniós pénzek kérdését: Norvégia támogatásait hozta fel, holott az ország nem tagja az Európai Uniónak. Ez a kijelentés arra világít rá, hogy a magyar kormány miként viszonyul az európai és külföldi forrásokhoz.
A beszélgetés során az RTL riportere rákérdezett arra, hogy ha Lázár harcol az uniós forrásokért, miért listáz a Szuverenitásvédelmi Hivatal olyan civil szervezeteket, amelyek uniós pályázatokon indulva szintén ilyen pénzekhez jutnak. Ez az ellentmondás kiemeli a kormány kettős mércéjét: míg a központilag irányított támogatások elfogadhatók, a független civil szervezetek forrásai külföldi befolyásnak minősülhetnek.
A háttérben az is meghúzódik, hogy a magyar kormány az utóbbi években igyekezett korlátozni a civil szervezetek uniós pénzekhez való hozzáférését, ahogyan korábban a Norvég Alap támogatásaitól is elzárta őket. Az erről szóló törvényjavaslat újabb módosítása pedig már az idei évtől blokkolná az érintett szervezetek számára felajánlott személyi jövedelemadó egyszázalékos támogatásait.
Lázár válasza a törvénytervezet kapcsán egyértelműen jelezte, hogy még nem véglegesítették a jogszabályt, így annak részleteiről a jövőben születhet döntés. Az ügy azonban rámutat arra, hogy a civil szféra és a kormány közötti konfliktus továbbra is feszültséget okoz az uniós források felhasználása kapcsán.
0 Megjegyzések