Az Európai Parlament ismét reflektorfénybe helyezi a magyar jogállamiság helyzetét: szerdán sürgős vitát tartanak az új átláthatósági törvényjavaslatról, amely sokak szerint a kritikus média és a civil szervezetek elhallgattatására szolgálhat. Az úgynevezett „tavaszi nagytakarítás” részeként Orbán Viktor kormánya olyan szabályozást kíván bevezetni, amely aggodalmat keltett több európai politikai frakcióban és jogvédő szervezetben.
A törvényjavaslat háttere
A törvényjavaslat ellenzői, köztük Tineke Strik, az Európai Parlament magyarországi jelentéstevője, azt állítják, hogy az intézkedés tovább erősíti a jogállamiság leépítésének tendenciáját Magyarországon. Az EP több frakciója, különösen azok, amelyek részt vettek a LIBE-bizottság budapesti tényfeltáró útján, támogatják a kezdeményezést. Strik szerint a törvény egyik legnagyobb veszélye, hogy még tovább csökkenti a kritikus hangok terét Magyarországon, elnémítva azokat az újságírókat és civil szervezeteket, amelyek eddig független véleményt tudtak megfogalmazni.
Nemzetközi reakciók és következmények
Az EP vitája komoly diplomáciai feszültséget is eredményezhet az EU és Magyarország között. Az előző években több alkalommal is felmerült a jogállamisági kérdés, amely kapcsán pénzügyi szankciók és politikai nyomásgyakorlás lehetősége is szóba került. A mostani törvényjavaslat újabb frontot nyithat az uniós és magyar kormány közötti konfliktusban, amely már eddig is jelentős vitákat generált az európai döntéshozók körében.
A vita kimenetele és a törvény végső formája még bizonytalan, azonban az biztosnak látszik, hogy a következő hónapokban komoly diskurzus zajlik majd a jogállamiság és a sajtószabadság kérdéséről Magyarországon és az Európai Unióban.
0 Megjegyzések