Az Orbán-kormány 2025-ös gazdasági tervei merész optimizmusra épültek, ám az év első három hónapjában tapasztalt pénzügyi adatok hideg zuhanyként érkeztek. Március végére a teljes éves költségvetési hiánycél 61,8%-át elérték, amely a valóság súlyos feszültségeit tükrözi az államháztartásban.
Az első negyedéves adatok riasztó üzenete
Az első negyedévben 2554,1 milliárd forintos hiány halmozódott fel az állami pénzügyek terén. Ehhez az összeghez a központi költségvetés 2458,4 milliárd forintos deficitje, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 115 milliárdos hiánya járult hozzá. Érdekesség, hogy az elkülönített állami pénzalapok 19,3 milliárd forintos többletet produkáltak, ami inkább szimbolikus eredmény.
Március: Rekord közeli hiány
A márciusi hiány 831,2 milliárd forintra rúgott, ami csak egyszer volt magasabb az elmúlt 24 évben, a háború és energiaválság sújtotta 2022-es évben. Az államkassza kiadásai közül kiemelkedtek a kamatfizetések: a Prémium Magyar Állampapírok és dollárkötvények kamataira 1553,7 milliárd forintot költöttek az év első három hónapjában, az éves terv 40,5%-át.
Nyugdíjak és rezsivédelmi támogatások
A járulékbevételek 11,6%-kal növekedtek az előző évhez képest, az áfabevételek pedig jelentős többletet hoztak. Ugyanakkor a nyugdíjkifizetések is jelentősen emelkedtek, március végéig 2189,5 milliárd forintot érve el. Ez részben az éves nyugdíjemeléseket tükrözi, részben pedig azt a tendenciát, hogy az új nyugdíjasok magasabb keresetük révén magasabb nyugdíjban részesülnek.
Következtetések és kilátások
A jelenlegi helyzet aggodalomra ad okot, hiszen a költségvetés tervezett pályája már az év elején komoly kihívásokkal találta szemben magát. Az éves deficitcél elérése így valószínűleg további megszorító intézkedéseket tesz szükségessé, miközben az ország gazdasági teljesítőképessége gyenge lábakon áll.
0 Megjegyzések