A magyar költségvetés kritikus állapotban van.
A hiány mindig magas volt, de most az adósság mértéke komolyan veszélyezteti a stabilitást. Bukovszki András, a CIB elemzője szerint, még az első negyedév szokásos gyengesége mellett is szükség van kiigazításokra. Az OTP elemzője úgy véli, még a 675 milliárdos spórolásnál is szigorúbb intézkedésekre lesz szükség. Valószínű, hogy a végeredmény az átlagembereket fogja érinteni.
A magyar költségvetés olyan állapotban van, amit rég nem láttunk. Az idei januárban a központi költségvetés adóssága 2064,4 milliárd forinttal nőtt, ami több mint kétszerese a tavaly januári adósságnövekedésnek. 2023-ban az államadósság kis mértékben nőtt augusztusig, kivéve a január és március közötti ugrást. Azonban augusztustól szeptemberig jelentősen romlott a helyzet, majd év végére már 5302,8 milliárd forinttal haladta meg az előző év végi szintet.
A magyar költségvetés rossz állapotban van, és sok kérdést vet fel a közgazdászok körében: meddig tudja a kormány kezében tartani a dolgokat?
A kormány bejelentette, hogy leállítanak rengeteg beruházást, és Varga Mihály szerint ez a háború miatt vált szükségessé. Az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetés tervezetét is csak november 5. után nyújtják majd be.
Bukovszki András, a CIB elemzője szerint sok tényező játszik közre a rossz állapotban, és a kormánynak még többet kell tennie a hiány csökkentése érdekében. A kormány már 675 milliárd forintnyi beruházáselhalasztást jelentett be, de további intézkedésekre lesz szükség. Ha kiigazító intézkedésekre kerül sor, az az átlagembereket is érinti majd, és növekedhetnek a kamatkiadások is.
Ismételten emelkednek a kamatok?
Az OTP elemzői szerint a 13. havi nyugdíj és a kamatfizetések megterhelték az államkasszát, ami most gondokat okoz a költségvetésben. További kiigazításokra lesz szükség - állítják.
Az év első három hónapjában több tényező is megnehezítette a helyzetet, például a februári 13. havi nyugdíj kifizetése és a prémium állampapírok kamatai. Emellett az év eleji magasabb hiány mindig jellemző az adóbevételek egyenetlen lefutása miatt, és a tavalyi évekhez hasonlóan bizonyos kiadásokat áthelyeznek a következő évre. Ezért a helyzet jelenlegi tendenciáinak teljes évre való kiterjesztése megtévesztő lehet. A kormánynak 4,5%-os hiánycélt tűzött ki, de további intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy ezt elérje. Ez azt jelenti, hogy az idei hiány akár az 5%-ot is elérheti, ha nem kerül sor további kiigazításokra.
Az OTP elemzői szerint a magas hiány rombolja az ország kockázati megítélését, ami gyengébb forintot és magasabb kamatokat eredményezhet. Ez megnehezíti a növekedést és a hitelhez jutást, és növeli a bizonytalanságot az állami bevételekkel és megrendelésekkel kapcsolatban. A lakosság is érezheti a kiigazításokat, hiszen nem zárható ki a kamatok és a forint gyengülése. Emellett az óvatosságra ösztönözheti a háztartásokat, ami visszafoghatja a fogyasztást.
Összességében a költségvetés vitán felül kiigazításokat igényel, de azok valószínűleg nem járnak majd áldozatok nélkül. Hogy mennyire érzik majd meg a magyarok a változásokat, az csak később derül ki.
igen aggasztó képet fest a magyar költségvetés jelenlegi helyzetéről. A nagyarányú hiány és az adósság növekedése komoly kihívások elé állítja a kormányt és az országot. A további kiigazítások és beruházások leállítása látszólag rövid távon szükséges lépések lehetnek a költségvetés stabilizálása érdekében, de hosszú távon ezek komoly gazdasági és társadalmi következményekkel járhatnak.
Az elemzők véleménye szerint a magas hiány és az államadósság mértéke már most is növeli az ország kockázati megítélését, ami negatív hatással lehet a forint árfolyamára és a kamatköltségekre. Emellett a lakosság is érezheti majd a kiigazításokat, ami visszafoghatja a fogyasztást és nehezítheti a hitelhez jutást.
Fontos lenne, hogy a kormány konkrét és hatékony intézkedéseket tegyen a költségvetési hiány csökkentése és az államadósság kezelése érdekében. Emellett az is kulcsfontosságú lenne, hogy az intézkedések ne hárítsák a terheket az átlagemberekre, és ne járjanak szigorú megszorításokkal. A gazdasági stabilitás fenntartása mellett a társadalmi igazságosság és a jólét megőrzése is kiemelten fontos lenne.
0 Megjegyzések